Erről beszélt Biden és Netanjahu, amikor a gázai helyzetről tárgyalt
Joe Biden vasárnap telefonon beszélt Benjamin Netanjahuval - közölte a Fehér Ház.
Joe Biden vasárnap telefonon beszélt Benjamin Netanjahuval - közölte a Fehér Ház.
Bármi is lesz a jelenlegi válság vége, sokan látják úgy, hogy a dolgok sem az izraeliek, sem a palesztinok számára nem mehetnek tovább az eddigi mederben, írja a brit lap szerzője.
A republikánus Mike Johnson arról beszélt, tudni akarják mi a végcél Ukrajnában.
A rakétákból legalább 550 a Gázai övezeten belül csapódott be.
Az ENSZ BT-ben egymásnak a gázai helyzettel kapcsolatos indítványait vétózták az oroszok és az amerikaiak, Joe Biden a háború utáni tartós béke megteremtése érdekében a kétállami megoldás fontosságát hangsúlyozta.
Az amerikai elnök eddigi legrészletesebb nyilvános beszédét tartotta meg az izraeli-palesztin háborúval kapcsolatban.
Hatodik hete állnak le az autógyárak egymás után az Egyesült Államokban, ahol a szakszervezet jelentős béremelést követel az infláció miatt.
Az Európai Parlamentben fokozódik az ellenállás az EU-s pénzekre vonatkozó esetleges megállapodással szemben, írja a Süddeutsche Zeitung. A Neue Zürcher Zeitung Szerbia EU-tagsági esélyeit latolgatja. A Wall Street Journal szerint Kína esetleges Tajvan elleni támadása minden eddiginél súlyosabb válságot eredményezne. A Times szemleírója aláhúzza, a gázai háború stratégiai lehetőséget kínál az orosz elnöknek. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az amerikai elnök szerint addig nincs miről beszélni.
A gázai konfliktus miatt Ukrajna attól tart, csökken az oroszok elleni harcuk támogatása, míg Oroszország, amely nem ítélte el a Hamász-terrort, még nagyobb nemzetközi elszigeteltségbe kerülhet.
Az izraeli konfliktus mellett Washington már nyakig van az ukrán háborúban, és nem kizárt, hogy viszályba keveredik Kínával is, írja a Guardian szemleírója, és hozzáteszi, Donald Trump készül a visszatérésre. A Bloomberg szerint Joe Bidennek nem volt más választása, egy törvényben kellett egyesítenie Ukrajna és Izrael támogatását. A Finacial Timesban publikáló Timothy Snyder úgy gondolja, hiba, ha bárki azt emlegeti, hogy patthelyzetet van az ukrán háborúban. Vlagyimir Putyin az időre játszik Ukrajnában, miközben az USA és az EU a Közel-Keletre összpontosít, írja a Bloomberg. A CDU elnöke szerint Németország már nem tud több menekültet befogadni. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
És az izraeliek is – posztolta az amerikai elnök.
Százezres tüntetést tartottak Londonban a palesztinok mellett szombaton, miközben Kairóban békecsúcson vett részt 34 állam. Eközben megnyitották a rafahi határátkelőt a Gázai övezetbe szánt segélyszállítmányok előtt. A háború minden fontos híre itt, percről percre.
Összesen 105 milliárd dollárt szabadítana fel támogatásként.
A Hamász október 7-i támadása a csúcspont volt, nem valaminek a kezdete – mondta a hvg360-nak Novák Attila történész, Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Goldziher Intézet tudományos főmunkatársa. Beszélt arról is, miért nem indult még meg az izraeli szárazföldi akció, és milyen egyezkedések lehetnek a háttérben. Novák Attila 2012 és 2016 között kulturális attasé volt Izraelben, élénk kapcsolata van az országgal, és a konfliktus kitörése előtt pár órával érkezett vissza Budapestre.
Az amerikai elnök nem sokkal azt követően, hogy megérkezett, közölte Benjamin Netanjahuval, hogy az általa látottak alapján nem Izrael a felelős a támadásért.
Az amerikai elnök hivatalosan azért utazott személyesen Izraelbe, hogy kifejezze támogatását a Hamász október eleji támadássorozata után, illetve az útjának az is célja, hogy megakadályozza az izraeli-palesztin konfliktus eszkalációját.
A gázai al-Ahlib kórház támadása minden diplomáciai lépést felülírt.
A kérdés azért izgalmas, mert a Biden-kormányzat azzal próbálja átvágni a gordiuszi csomót, hogy egy nagy törvénycsomagba pakolja össze az ukránoknak, illetve az Izraelnek szánt támogatásokat a tajvani segéllyel és az amerikai határvédelemre fordítandó forrásokkal, ami vagy átmegy a kongresszuson, vagy még a mostaninál is súlyosabb belpolitikai válságot okoz az országban.
Izrael ENSZ nagykövete arról beszélt, hogy egy esetleges szárazföldi támadást követően sem áll érdekükben újra megszállni Gázát, még legalább 13 amerikai állampolgár sorsáról nincs információja Washingtonnak.